ipso iure jelentése

kiejtése: ipszó júre
  • a jog rendelkezéseiből (kifolyólag)
  • latin, ‘ua.’: ipse ‘maga’ | ius, iuris ‘jog’

További hasznos idegen szavak

amabilitás

  • szeretetreméltóság, nyájasság
  • latin, ‘ua.’ lásd még: amábilis

parisillaba

kiejtése: pariszillaba
  • irodalom páros szótagszámú verssor az olasz költészetben
  • olasz, ‘ua.’ ← latin, lásd még: parisyllaba
A ipso iure és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

mechanoreceptor

  • anatómia mechanikai ingereket (nyomást, rezgést, mozgást) érzékelő szerv vagy idegsejtcsoport
  • tudományos latin, ‘ua.’: görög mechané ‘gépezet’ | lásd még: receptor

bronchiectasia

kiejtése: bronhiektázia
  • orvosi hörgőtágulat
  • tudományos latin, ‘ua.’: lásd még: bronchus | görög ektaszisz ‘megnyúlás’ ← ektanüó ‘kifeszít’: ek- ‘ki’ | tanüó ‘feszít’

schöngeist

kiejtése: sőngejszt
  • széplélek, a művészetek világában élő rajongó
  • ilyen hajlamú, a kívülállókat lebecsülő személy
  • német Schöngeist ‘ua.’: schön ‘szép’ | Geist ‘lélek, szellem’

sibbolet

  • varázsszó, kulcsszó
  • héber, ‘kalász’ (Jefte katonái e szó kimondatásával ismerték fel az ellenséget, lásd még: Bír 12, 6-7)

kiropraktikus

  • orvosi a kiropraktika alkalmazója, csontkovács
  • magyar, lásd még: kiropraktika (a fizika–fizikus és hasonló szópárok mintájára)

appropriál

  • jogtudomány kisajátít
  • latin appropriare, tkp. ad-propriare ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ | proprius ‘saját’

ejakulál

  • orvosi erős sugárban ondót bocsát ki a hímvesszőből
  • tudományos latin eiaculari, eiaculatus ‘kivet, kilök’: ex- ‘ki’ | gyakorító iaculari ‘dárdát hajít ← iacere ‘dob’
  • lásd még: ejiciál

fitoplankton

  • növénytan a természetes vizekben lebegő növények összessége
  • lásd még: fito-, plankton

móc

  • néprajz erdélyi román népcsoport
  • román moţ ‘hajtincs, üstök’ (a ~ férfiak jellegzetes hajviseletéről)

paleoichnológia

  • biológia az őslénytannak az az ága, amely az egykori élőlények által hátrahagyott életnyomokkal foglalkozik
  • tudományos latin palaeoichnologia ‘ua.’: lásd még: paleo- | görög ikhnosz ‘lábnyom’ | lásd még: -lógia

attika

  • művészet pártafal, homlokzat tetején kiképzett áttört párkányzat
  • díszablaksor a pártafal mögötti padlásszinten
  • francia attique ‘ua.’ ← latin Atticus, görög Attikosz ‘attikai’

hematit

  • ásványtan vörösvasérc
  • angol haematite ‘ua.’: görög haima, haimatosz ‘vér’ | -it (ásványra utaló toldalék)

hematogén

  • orvosi a vérből származó
  • orvosi vér útján történő
  • német hämatogen ‘ua.’: lásd még: hemato-, -gén

fejnsmekker

  • bizalmas ínyenc
  • német Feinschmecker ‘ua.’: fein ‘finom’ | schmecken ‘ízlel, ízlik’

onomatománia

  • orvosi bizonyos szavak vagy nevek kényszeres ismételgetése mint elmebetegség tünete
  • tudományos latin ‘ua.’, lásd még: onomato-, mánia